A közösségi finanszírozás során történő befektetés két legnagyobb kockázata pontosan az, amiben ezen értékpapírok kibocsátói a tőzsdei kibocsátóktól különböznek: a kezdő vállalkozás még nem eléggé kipróbált üzleti modelljének kockázata, és a likviditási kockázat.
Ezeket a Kockázati Tájékoztató is összefoglalja.
Az likviditás kockázat azt jelenti, hogy bár ezek a részvények forgalomképesek, a Befektetők egy egyszerű adásvételi szerződéssel bárkinek eladhatják azokat, azonban– szemben a tőzsdével – nincsen szervezett piacuk, így nehezen értékesíthetőek.
Az üzleti kockázatot legalább az alábbi szempontok mérlegelésével érdemes átgondolni:
- Csapat: Talán a legfontosabb annak a megítélése, hogy milyen Kampánygazda vállalkozás alapítói, csapata tapasztalatai, valódi elhivatottsága, reputációja, munkabírása?
- Vállalatirányítás, vállalati kultúra: Milyen vállalati kultúrát alakítanak ki, megteremtik-e a dolgozói elkötelezettséget és lojalitást? Pld. Van munkavállalói opciós program?
- Vízió, stratégia: arról szól, hogy hova akarják eljuttatni az alapítók a Kampánygazda vállalkozást 5-10 éves időtávlatban, és hogyan.
- Misszió a fenntarthatóságról, környezettudatosság kezeléséről, és a világot jobbító szándékokról szól.
- Üzleti modell – amely alapján a Kampánygazda vállalkozás nyereségtermelő képesség kockázatait kell megítélni
- Piacméret: a megcélzott piac nagysága és fejlődésének dinamikája szintén meghatározza a vállalkozás fejlődési, növekedési lehetőségeit,
- Érdekérvényesítő képesség: érdemes megítélni, hogy a Kampánygazdának mekkoraaz adott piacon való sikerességhez szükséges vállalkozás üzleti érdekérvényesítő képesség.
- Újszerűség, diszruptivitás: Ha a Kampánygazda vállalkozás valami teljesen újszerűt kíván piacra vinni, akkor van-e tőkéje, kapacitása az evangelizációra is azaz, az új iránti igény felkeltésére, és el tud-e vajon jutni az early adopterektől (azaz a gyors, új felhasználóktól) a tömegpiacig, ahol az igazi tőkét meg lehet keresni?
- Exit stratégia: azt mutatja meg, hogy milyen időtávon, milyen exitet lát elképzelhetőnek az alapító, milyen hozamszinten.
A közösségi finanszírozási kampány a nem e módon tőkét bevonó vállalkozásokkal szemben további jelentős szűrőt jelent. A kampány során, a fórumon kérdező felhasználók kérdései nyomán további információkhoz lehet jutni a vállalkozásról (crowd diligence).
Ezen tényezőknek köszönhetően, a részvénycélú közösségi finanszírozás történetében, amit Európában a máig legnagyobb platformok, a brit Seeds és a Crowdcube 2011-es indulásától számítunk, igen-igen kevés csalásra volt példa: a Seedrs 750 sikeres kampánya közül, vagy az osztrák Conda 115 kampánya között máig egynél sem volt botrány. A Világbank azt hozza fel ennek magyarázatául, hogy a crowd diligence a due diligence-nél is erősebb. Amikor az érdeklődő befektetők spontán, mindennapi kérdéseket tesznek fel, és a kampánygazda által adott válaszok minősége bizonytalanságot okoz, akkor a kampány eleve létre sem jön. De talán nem is a csalás veszélye a legnagyobb, hanem az üzleti modell sikertelensége. Hogy miért buknak meg vállalkozások, számos elemzést találunk erre az interneten, a leggyakoribb, hogy a rendelkezésre álló finanszírozott időszak alatt (amit runwaynek hívunk és hónapokban mérünk) nem tudja megvalósítani az értékesítési tervet. (Előfinanszírozási célú kampányok esetén a leggyakoribb probléma, hogy az ígért termék nem időben vagy nem megfelelő minőségben készül el, vagy nem is készül el, és ennek a támogatók isszák meg a levét, de konkrét csalás – különösen a kampányok számosságához képest – igen ritka.).
A bukás gyakori okai:
- A leggyakoribb az, hogy a társaság nem tudja megvalósítani azt a növekedést, amire a tőkét bevonta. Mivel nem bizonyított még a működése, hiszen nem régen indult, ez elég gyakori. Szintén nem ritka a csődhelyzet. Ezek ellen diverzifikációval lehet védekezni, azaz elosztani a befektethető tőkét.
- Vezetési hibák.
- Csalás: ritkán, de előfordulhat sajnos.