A közösségi finanszírozás során történő befektetés legnagyobb kockázata a kezdő vállalkozás még ki nem próbált üzleti modelljének kockázata. A befektetés kiválasztásánál az alábbi szempontokat érdemes mérlegelni:
- A vállalkozás vezetősége – alapítói és menedzsmentjének tapasztalatai, elhivatottsága.
- A vízió- hova akarják eljuttatni a céget 5 éves időtávlatban
- Az üzleti modell – a nyereségtermelő képesség kockázatainak megítélése
- A megcélzott piac nagysága és fejlődésének dinamikája, ami szintén meghatározza a vállalkozás fejlődési lehetőségeit, továbbá a jelenlegi verseny jellemzői: a vállalkozás érdekérvényesítő képessége
- Ha a vállalkozás valami teljesen újszerűt kíván piacra vinni, akkor az aziránt való igény bizonyíthatósága (az ún. product-market fit).
- A fenntartható fejlődést biztosító stratégia kockázatai
- A vállalatirányítás, a döntéshozatal átláthatósága, a dolgozók motiválási rendszerének bemutatása.
A közösségi finanszírozási kampány a nem e módon tőkét bevonó vállalkozásokkal szemben további jelentős szűrőt jelent:
- a portál az előkészítés során felülvizsgálja a kampányt annak érdekében, hogy a kampányban elhangzottak alá vannak-e támasztva
- a vezető befektető saját maga is elvégzi a vállalkozás átvilágítását (due diligence)
- a kampány során a fórumon kérdező felhasználók kérdései nyomán további információkhoz lehet jutni a vállalkozásról (crowd diligence).
Ezen tényezőknek köszönhetően, a részvénycélú közösségi finanszírozás történetében, amit Európában a máig legnagyobb portálok, a brit Seeds és a Crowdcube 2011-es indulásától számítunk, igen-igen kevés csalásra volt példa: a Seedrs 750 sikeres kampánya közül, vagy az osztrák Conda 115 kampánya között máig egynél sem volt botrány. A Világbank már említett tanulmánya azt hozza fel ennek magyarázatául, hogy a crowd diligence a due diligencenél is erősebb. Amikor az érdeklődő befektetők spontán, mindennapi kérdéseket tesznek fel, és a kampánygazda által adott válaszok minősége bizonytalanságot okoz, akkor a kampány eleve létre sem jön. De talán nem is a csalás veszélye a legnagyobb, hanem az üzleti modell sikertelensége. Hogy miért buknak meg vállalkozások, számos elemzést találunk erre az interneten, a leggyakoribb, hogy a rendelkezésre álló finanszírozott időszak alatt (amit runwaynek hívunk és hónapokban mérünk) nem tudja megvalósítani az értékesítési tervet. (Előfinanszírozási célú kampányok esetén a leggyakoribb probléma, hogy az ígért termék nem időben vagy nem megfelelő minőségben készül el, vagy nem is készül el, és ennek a támogatók isszák meg a levét, de konkrét csalás – különösen a kampányok számosságához képest – igen ritka.)