A közösségi finanszírozást az adott kampány célja szerint 4 nagy csoportja van, amelyeket 2 nagy halmazba lehet sorolni. Megkülönböztetjük az úgynevezett szabályozott, és a nem-szabályozott formákat. A szabályozott forma azt jelenti, hogy jogszabály rögzíti a tőkebevonás feltételeit. Erre akkor van szükség, amikor a befektető nagy kockázatot vállal, viszonylag kevés információ ellenében. A nem szabályozott formákban vagy ellentételezés nélküli ügyről van szó, vagy azt kapja meg a befektető, amit elővételben vett a kampányban, azaz egy terméket.
A nem szabályozott közösségi finanszírozási formák:
- Támogatás-, vagy termékcélú kampányról van szó, amikor a projektgazda egy társadalmi- vagy üzleti cél megvalósításához kéri a közösség támogatását, adományát úgy, hogy az adományozók nem kapnak ellenszolgáltatást. Üzleti ötlet validálásához is használják ezt a formát: egy igen korai fázisban elképzelhető, hogy támogatáscélú kampányt indít egy ötletgazda.
- Előfinanszírozásnak (reward, vagy termékcélúnak )hívjuk azt, amikor az üzleti ötlet (ami lehet bármi egy könyvtől a filmig, zenéig, vagy valamilyen termékig) már megvalósult valamilyen formában, de annak véglegesítéséhez illetve annak kiterjesztéséhez, sorozatgyártásához előlegért, előfinanszírozásért kampányolnak az ötletgazdák a potenciális vásárlóknál.
Ennél a két finanszírozási formánál gyakran előfordul, hogy egy sikeres kampányt már nem követ újabb kampány. Előáll az eredménytermék, de a társaság nem folytatja tovább a tevékenységet. Ugyanakkor, ez a két forma is alkalmas lehet egy vállalkozás elindításának előkészítésére is. Amely vállalkozás már a nagyon korai fázist is közösségi finanszírozással finanszíroztatta, annak kézenfekvő, hogy befektetést is így keres.
Szabályozott formáknak nevezzük a részvény-és a kölcsöncélú, összefoglalóan a befektetéscélú kampányokat.
A befektetéscélú kampányok szabályozására azért van szükség, mert a befektető nem terméket kap, hanem egy részvényt, aminek jövőbeli értékére vonatkozólag természetesen nem kaphat elég információt a kampányban, így nagy az úgynevezett információs aszimmetria, ami már befektető-illetve fogyasztóvédelmet igényel. Ezek tehát a szabályozott formák, amiknek indítására különösen a határon átnyúló tevékenységet folytató szolgáltatások esetében az új l alapján csak egy kizárólag e tevékenységet űző platform lesz jogosult 2021 novemberétől.
A befektetéscélú kampányok között a részvénycél és a kölcsöncél a legismertebb:
- Részvény- (vagy részesedéscélú) kampányt már létrejött, de leginkább korai fázisú vállalkozások indítanak, amelyek már nem egy-egy termék egyszeri megvalósítását, hanem annak üzemszerű, fenntartható fejlődést mutató üzleti modelljét akarják megvalósítani. Nem csak innovatív, hanem közösségi, társadalmi vállalkozások is népszerű kampányokat tudnak indítani ebben a formában. Mivel itt a befektető nem terméket, hanem egy részvényt kap, amelynek értékét a jövőbeli teljesítmény és a piac is befolyásolja, fontos, hogy milyen információkat oszt meg a kampánygazda vállalkozás a befektetőivel, ezért a részvénycélú és a kölcsöncélú kampányok befektetővédelmet kívánnak, továbbá szabályozás alá esik a tőkebevonás folyamata. E törvények Magyarországon a PTK. és a Tpt., az EU Prospektus Rendelete, és a Közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó rendelete.
A részvénycélú kampánynak is több modellje van, aszerint, hogy az adott ország jogi környezetében melyik kedvezőbb (elsősorban adózási szempontból):
- Közvetlen befektetés esetén minden befektető a kampánygazda társaság részvényese lesz. Ugyanakkor vezető befektető esetén a többi befektető a szavazati jogait a vezető befektetőre delegálja, elkerülendő, hogy a vállalkozás irányítása akadály legyen a vállalkozás sikeres működtetése szempontjából. Ezt a formát kínálja jelenleg a Tőkeportál.
- Közvetett befektetés esetén a befektető egy vagyonkezelő társaságon (Special Purpose Vehicle, SPV-n) keresztül válik részesévé a Kampánygazda vállalkozásból származó osztalékoknak, illetve exitkor az ellenértéknek. Az SPV-n keresztül történő befektetés esetén a befektetők egy köztes Zrt-ben vásárolnak részesedést a befektetők, amelynek az egyetlen, előre meghatározott feladata, hogy befektessen a kampánygazda vállalkozásba és azt passzívan kezelje. A Zrt. működési költségei a passzivitása miatt alacsonyak, az ügyvezetést a befektetők érdekeit képviselő Vezető befektető látja el. A kampány során felkínált bónuszrészvényeket e társaság részvényeiből kapják meg a befektetők.
Az ún. szindikáláscélú, zártkörű kampányok azt teszik lehetővé, hogy olyan, előre letárgyalt, zártkörű befektetéseket végrehajtson, ahol a befektetők számára a leghatékonyabb mód az online befektetés. E teljesen zártkörű befektetések nem jelennek meg a Tőkeportál kommunikációjában vagy statisztikájában.
A Tőkeportál a fentiekenen kívül további két szolgáltatást nyújt, amelyekre nem lehet befektetést kezdeményezni, de a Mentorok, vagy az arra kijelölt személyek számára elérhető:
- ún. Inkubáláscélú kampányok a tőkebevonásra készülnek úgy, hogy már a platform felületén keresztül tudják megosztani a konzultációra váró anyagaikat
és a jellemzően edukatív célú Lájkgyűjtő kampányokat, ahol tipikusan egy-egy esemény, hackatlon online lebonyolíása során az előre meghatározott célcsoport lájkokat gyűjthet az esemény zárásakor, miután rejtett módon előkészítették azokat a platform felületén.
A közösségi finanszírozás gazdasági jelentősége:
- Az alvótőke-bevonás a gazdaságba: a sok kis tőke bevonásához nem szükséges máshonnan kivonni a befektetést, hanem azt a folyó kiadások terhére fedezik a résztvevők. Így kerül be az a pénz a gazdaságba. A crowdfunding gazdaságpolitikai jelentősége, hogy a crowd jellemzően nem egyik megtakarításából helyezi át a tőkét a kampányok során, hanem friss pénz (vagy alvótőke) kerül így a vállalkozásokba.
- A kisvállalati szektort gazdaságiválság-ellenállóvá teszi, mert a magánbefektetői attitűd kiváró, szemben az intézményi befektetői döntésekkel: a lakossági befektetők nem szabadulnak meg minden áron a részvényeiktől zuhanó árak illetve növekedő infláció esetében sem. Ez az eszközosztály válságállóbb vállalkozásokat teremt, mint a nyilvánosan kibocsátott, és szervezett piaccal rendelkező nagyvállalkozások.
- Felkészíti a vállalkozást a tőzsdére lépésre: ha egy kezdő- vagy kisvállalkozás már korai szakaszban befektetők sokaságától jut tőkéhez, akkor számára a számonkérhetőség, a külső tőkebevonás, és így később a tőzsdére lépés is sokkal természetesebb lesz.
- A befektetői és a pénzügyi kultúrát fejleszti az alacsony belépési korlát, azaz, az alacsony befektetési összegek lehetővé teszik tömegek számára, hogy egyszerűen részt vegyenek a helyi vállalkozások sikerében. Számos eset bizonyítja, például a Skype-é, hogy egy-egy sikertörténet mekkora hatással van a helyi ökoszisztémára, mert a siker részesei a nyereségük realizálása után újabb helybeli vállalkozásokba fektetnek.
- Ökoszisztéma-építés, sharing economy: az ökoszisztéma résztvevői azok, akik hosszú távon építve kapcsolati tőkéiket, a kezdő vállalkozásokkal is megosztják tudásukat, erőforrásaikat, abban bízva, hogy ha a vállalkozást növekedési pályára segítik, akkor azzal már piaci alapon is előnyös együttműködések révén profitálnak. Ki korán kel, aranyat lel, de ehhez startup-szemléletre, nyitottságra van szükség. A startup-ökoszisztéma tagjai mindazok, akik a kezdő vállalkozásokat piaci ár alatt, vagy akár pro bono, sikerdíj ellenében támogatják, illetve azokba fektetnek: tanácsadók, mentorok, inkubátorok és akcelerátorok, angyal befektetők és közösségi befektetők, és maga az állam is, ha ezen kezdeményezések jelentőségét megértve, adó-és egyéb kedvezményekkel támogatja a helyi vállalkozások megerősödését. Kezdő vállalkozások is, csakúgy, mint a nagyvállalkozások, az erőforrások közelébe mennek: ez lehet munkaerő, piac, infrastruktúra is, de a kezdő vállalkozásnak elsősorban először tőkére van szüksége, így abban az ökoszisztémában tudnak fejlődni, ahol a leghatékonyabb a tőkebevonás.
A közösségi finanszírozás formái
Úgynevezett nem-szabályozott formáknak hívjuk a támogatáscélú és a termékcélú kampányokat.
- Támogatás-, vagy termékcélú kampányról van szó, amikor a projektgazda egy társadalmi- vagy üzleti cél megvalósításához kéri a közösség támogatását, adományát úgy, hogy az adományozók nem kapnak ellenszolgáltatást. Üzleti ötlet validálásához is használják ezt a formát: egy igen korai fázisban elképzelhető, hogy támogatáscélú kampányt indít egy ötletgazda.
- Előfinanszírozásnak (reward, vagy termékcélúnak)hívjuk azt, amikor az üzleti ötlet (ami lehet bármi egy könyvtől a filmig, zenéig, vagy valamilyen termékig) már megvalósult valamilyen formában, de annak véglegesítéséhez illetve annak kiterjesztéséhez, sorozatgyártásához előlegért, előfinanszírozásért kampányolnak az ötletgazdák a potenciális vásárlóknál.
Ennél a két finanszírozási formánál gyakran előfordul, hogy egy sikeres kampányt már nem követ újabb kampány. Előáll az eredménytermék, de a társaság nem folytatja tovább a tevékenységet. Ugyanakkor, ez a két forma is alkalmas lehet egy vállalkozás elindításának előkészítésére is. Amely vállalkozás már a nagyon korai fázist is közösségi finanszírozással finanszíroztatta, annak kézenfekvő, hogy befektetést is így keres.
Szabályozott formáknak nevezzük a részvény-és a kölcsöncélú, összefoglalóan a befektetéscélú kampányokat.
A befektetéscélú kampányok szabályozására azért van szükség, mert a befektető nem terméket kap, hanem egy részvényt, aminek jövőbeli értékére vonatkozólag természetesen nem kaphat elég információt a kampányban, így nagy az úgynevezett információs aszimmetria, ami már befektető-illetve fogyasztóvédelmet igényel. Ezek tehát a szabályozott formák, amiknek indítására különösen a határon átnyúló tevékenységet folytató szolgáltatások esetében az új rendelet alapján csak egy kizárólag e tevékenységet űző platform lesz jogosult 2021 novemberétől.
A befektetéscélú kampányok között a részvénycél és a kölcsöncél a legismertebb:
- Részvény- (vagy részesedéscélú) kampányt már létrejött, de leginkább korai fázisú vállalkozások indítanak, amelyek már nem egy-egy termék egyszeri megvalósítását, hanem annak üzemszerű, fenntartható fejlődést mutató üzleti modelljét akarják megvalósítani. Nem csak innovatív, hanem közösségi, társadalmi vállalkozások is népszerű kampányokat tudnak indítani ebben a formában. Mivel itt a befektető nem terméket, hanem egy részvényt kap, amelynek értékét a jövőbeli teljesítmény és a piac is befolyásolja, fontos, hogy milyen információkat oszt meg a kampánygazda vállalkozás a befektetőivel, ezért a részvénycélú és a kölcsöncélú kampányok befektetővédelmet kívánnak, továbbá szabályozás alá esik a tőkebevonás folyamata. E törvények Magyarországon a PTK. és a Tpt., az EU Prospektus Rendelete, és a Közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó rendelete.
A részvénycélú kampánynak is több modellje van, aszerint, hogy az adott ország jogi környezetében melyik kedvezőbb (elsősorban adózási szempontból):
- Közvetlen befektetés esetén minden befektető a kampánygazda társaság részvényese lesz. Ugyanakkor vezető befektető esetén a többi befektető a szavazati jogait a vezető befektetőre delegálja, elkerülendő, hogy a vállalkozás irányítása akadály legyen a vállalkozás sikeres működtetése szempontjából.
- Közvetett befektetés esetén a befektető egy vagyonkezelő társaságon (Special Purpose Vehicle, SPV-n) keresztül válik részesévé a Kampánygazda vállalkozásból származó osztalékoknak, illetve exitkor az ellenértéknek. Az SPV-n keresztül történő befektetés esetén a befektetők egy köztes Zrt-ben vásárolnak részesedést, amelynek az egyetlen feladata, hogy befektessen a kampánygazda vállalkozásba. A Zrt. működési költségei a passzivitása miatt alacsonyak, az ügyvezetést a befektetők érdekeit képviselő Vezető befektető látja el. A kampány során felkínált bónuszrészvényeket e társaság részvényeiből kapják meg a befektetők.
A Kampánygazda társaság döntése, hogy részvény-vagy kölcsöncélú kampányt indít-e. A Kölcsöncélú közösségi finanszírozás jellemzően a már több éves múlttal rendelkező vállalkozások nagy projektjeinek finanszírozását szolgálja; előre meghatározott kamat fejében kérnek kölcsön platformon keresztül.
A közösségi finanszírozást szabályozó jogszabályok
Az Európai Unió belső egységes (és hatékony) tőkepiac megteremtésére irányuló Egységes Európai Tőkepiac-terve (CMU Initiative) alapján jöttek létre az egységes EU-s tőkepiaci jogszabályok, így a Prospektus Rendelet, és az Európai Közösségi Finanszírozási Szolgáltatókat szabályozó Rendelet (ECSPR). Utóbbi 2020. november 27-én lépett hatályba és 2023. novemberétől kell alkalmaznia minden közösségi finanszírozással foglalkozó szolgáltatónak. Emellett számos tagállam hozott létre saját jogszabályt a közösségi finanszírozásra, melyben a rendeletek előírják a befektetők tájékoztatásának minimum követelményeit és a szolgáltatókra vonatkozó szabályokat. A Tőkeportál ezen jogszabályok tükrében, az MNB-vel egyeztetett módon, a hazai jogszabályok alapján, elsősorban a Polgári Törvénykönyv zártkörű tőkebevonására vonatkozó szabályozására és a Tőkepiaci törvényre alapítja szabályzatait. Jelen blog megjelenésekor az ECSPR-rendelet szerinti tevékenységi engedély megszerzésére irányul.