Két nagy csoportra bontható az online avagy platform-alapú tőkegyűjtés kockázati és szabályozási szempontból.
A szervezett (önszabályozó) formák azok, amelyeknél a támogató rövid távon azt kapja amit a kampánygazda ígér, így nincs „információs aszimmetria”, és így nincs szükség különösebb szabályozásra, vagy befektetővédelemre, hanem mint egy webshopban, a támogató azt kapja amit a kampány kínál.
- Támogatás-célú kampányról van szó, amikor a projektgazda egy társadalmi- vagy üzleti cél megvalósításához kéri a közösség támogatását, adományát úgy, hogy az adományozók nem kapnak ellenszolgáltatást. Üzleti ötlet validálásához is használják ezt a formát: egy igen korai fázisban elképzelhető, hogy támogatás-célú kampányt indít egy ötletgazda.
- Előfinanszírozásnak (reward, vagy termékcélú ) hívjuk azt, amikor az üzleti ötlet (ami lehet bármi egy könyvtől a filmig, zenéig, vagy valamilyen termékig) már megvalósult valamilyen formában, de annak véglegesítéséhez illetve annak kiterjesztéséhez, sorozatgyártásához előlegért, előfinanszírozásért kampányolnak az ötletgazdák a potenciális vásárlóknál.
Ennél a két finanszírozási formánál gyakran előfordul, hogy egy sikeres kampányt már nem követ újabb kampány. Előáll az eredménytermék, de a társaság nem folytatja tovább a tevékenységet. Ugyanakkor, ez a két forma is alkalmas lehet egy vállalkozás elindításának előkészítésére is. Amely vállalkozás már a nagyon korai fázist is közösségi finanszírozással finanszíroztatta, annak kézenfekvő, hogy befektetést is így keres.
A befektetés-célú kampányok szabályozására azért van szükség, mert a befektető nem terméket kap, hanem egy részvényt, aminek jövőbeli értékére vonatkozólag természetesen nem kaphat elég információt a kampányban, így nagy az úgynevezett információs aszimmetria, ami már befektető-illetve fogyasztóvédelmet igényel. Ezek tehát a szabályozott formák, amiknek indítására különösen a határon átnyúló tevékenységet folytató szolgáltatások esetében az új l alapján csak egy kizárólag e tevékenységet űző platform lesz jogosult 2021 novemberétől.
A befektetés-célú kampányok között a részvénycél és a kölcsöncél a legismertebb.
- Részvény- vagy részesedés-célú kampányt már létrejött, de leginkább korai fázisú vállalkozások indítanak, amelyek már nem egy-egy termék egyszeri megvalósítását, hanem annak üzemszerű, fenntartható fejlődést mutató üzleti modelljét akarják megvalósítani. Nem csak innovatív, hanem közösségi, társadalmi vállalkozások is népszerű kampányokat tudnak indítani ebben a formában. Mivel itt a befektető nem terméket, hanem egy részvényt kap, amelynek értékét a jövőbeli teljesítmény és a piac is befolyásolja, fontos, hogy milyen információkat oszt meg a kampánygazda vállalkozás a befektetőivel, ezért a részvénycélú és a kölcsöncélú kampányok befektetővédelmet kívánnak, továbbá szabályozás alá esik a tőkebevonás folyamata. E törvények Magyarországon a PTK. és a Tpt., az EU Prospektus Rendelete, és a Közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó rendelete.
A részvény- vagy részesedés-célú kampánynak is több modellje van, aszerint, hogy az adott ország jogi környezetében melyik kedvezőbb (elsősorban adózási szempontból):
- Közvetlen befektetés esetén minden befektető a kampánygazda társaság részvényese lesz. Ugyanakkor vezető befektető esetén a többi befektető a szavazati jogait a vezető befektetőre delegálja, elkerülendő, hogy a vállalkozás irányítása akadály legyen a vállalkozás sikeres működtetése szempontjából. Ezt a formát kínálja jelenleg a Tőkeportál.
- Közvetett befektetés esetén a befektető egy vagyonkezelő társaságon (Special Purpose Vehicle, SPV-n) keresztül válik részesévé a Kampánygazda vállalkozásból származó osztalékoknak, illetve exitkor az ellenértéknek.
Kölcsöncélú közösségi finanszírozás jellemzően a már több éves múlttal rendelkező vállalkozások nagy projektjeinek finanszírozását szolgálja; előre meghatározott kamat fejében kérnek kölcsön a portálon keresztül.
